Anya, igazad volt!
Mindig azt szajkóztad, hogy örüljek, amíg iskolába járok, amíg a témazárók és felelések a legnagyobb problémáim, mert felnőttnek lenni szívás, és amikor havonta számlák tömkelegét kell befizetni, majd vissza fogom sírni az iskolapadot.
Nos, még mindig úgy gondolom, dolgozó felnőttnek lenni jobb, mint gimis tininek. Az, hogy saját pénze van az ember lányának, felbecsülhetetlen, a fájó kiadások, nehézségek ellenére is. De azért az egyik szemem, bevallom, sír kicsit.
Akkor azt hittem, ha van egy nap 6-7 órád, az baromi sok. Ahhoz képest dolgoztam azóta olyan helyen, ahol a műszakom 12 órás volt. Na azt bírd ki!
Akkor szörnyű volt a 45 perces órákat végig ülni. Az egyetemen másfél órásak az órák, szóval a középsuli csak a bemelegítés.
Én sajnos ki nem állhattam az osztálytársaim nagy részét, ki is vontam magam minden program alól, holott te mondtad, hogy bánni fogom később. Kicsit tényleg bánom, nagy bulik lehettek. Nem mintha így más társaságokkal ne vettem volna részt bulikban, de így még több élményben lett volna részem 😀
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: